Matus S�ndor

  /1922 - 2006/

 El�sz�

 Ezt a kisgy�jtem�nyt mindazoknak aj�nlom, akik Majkon laktak. Z�rj�k sz�v�kbe eml�k�t szeretettel mindazok, akik itt j�rtak, vagy j�rni fognak.

 A V�rtes-hegys�g erd�kkel �vezett romantikus sz�ps�g� v�lgy�ben, m�g a term�szet �ltal kialak�tott, a hegyvid�kb�l lassan s�ks�gba �tmen� lank�s vid�k�n ter�l el Majk puszta. Sz�ps�g�t, romantik�j�t emeli a h�rom sz�p fekv�s� t�, melyek mint h�rom gy�ngyszem csillognak az erd�kkel, n�dasokkal k�r�lvett medenc�ikben.

 Mellette halad el Oroszl�ny, K�rnye-Tata, Cs�kv�r-Sz�kesfeh�rv�r fel� vezet� m��t.

 A term�szet sz�ps�ge, term�kenys�ge, az erd�k gazdags�ga m�r az illireket, kelt�kat, r�maiakat, az azalusokat, a hunokat, avarokat is vonzotta a k�rny�kre.

 Az illirek az i.e. ezres �vekben alak�tott�k ki a k�r�lbel�l 500 �vig tart� kult�r�jukat.

 I.e. 100 k�r�l az azalusok  tart�zkodtak itt.

 I.e. 12-ben a kelt�k �s r�maiak k�vetkeztek a ter�let ural�s�ban.

 A R�maiak fejlett kult�r�j�nak nyomai sok helyen megtal�lhat�k a k�rny�ken. Egy ilyen K�rnye v�ra mely tal�n a k�rny�k k�zpontja lehetett, melyet Quirinum-nak neveztek. K�l�nben az eg�sz k�rny�ket �gy nevezt�k a r�maiak.

 I.e. I.sz�zad els� harmada k�r�l az azalusok is tart�zkodtak itt. A kelet fel� b�jok el�l menek�l� eraviszkuszok k�r�lbel�l 60 t�j�n szor�tott�k ki �ket a d�li r�szekr�l.  

A k�t t�rzs az azalusok �s az eraveszkuszok k�z�tt a V�rtes hegys�g volt a v�laszt�hat�r.

 E k�t t�rzset a hunok �s a longob�rdok �zt�k el �s vett�k birtokukba a k�rny�ket. Az uralmuk idej�b�l nem sok eml�k maradt vissza.

 A 4. sz�zadban megjelentek az avarok. �k el�g hossz� ideig tart�zkodtak a V�rtes vid�k�n. Ezt bizony�tja a k�rny�ken tal�lhat� sok avar eredet� temet�. Legk�zelebb Majkhoz, K�rnye �s V�rtessoml� k�rny�k�n. E korszakok idej�b�l sz�rmaz� eszk�z�k s�reml�kek maradv�nyaib�l a tatai Kuny Domokos M�zeumban tal�lhat�k leletek.

 Az �sember is tart�zkodott a k�rny�ken. A V�rtessz�l�s k�rny�k�n folytatott �sat�s, melynek sor�n �sember csontmaradv�nyt �s eszk�z�ket tal�ltak melyek az ott berendezett helyi m�zeumban lehet megtekinteni.

 A magyarok honfoglal�sa idej�b�l is vannak �r�sos eml�kek. A n�pv�ndorl�s t�rzseib�l a szlov�kok maradtak itt. Fejedelm�k Szvatopluk volt. A V�rtes vid�k�t k�t fia uralta. Anonymus feljegyz�sei alapj�n, �rp�d seregei B�nhida k�rny�k�n (Tatab�nya) �tk�ztek meg a Szvatopluk testv�rek seregeivel. D�nt� �tk�zetet v�vtak, a harcb�l a magyar seregek ker�ltek ki gy�ztesen. A harcokban h�siess�g�kkel kit�nt vez�rek k�z�l �rp�d vez�r El�dnek, Szabolcs �desapj�nak adom�nyozta a k�rny�ket. �k voltak el�dei a Cs�k nemzets�gnek, akik hossz� ideig birtokosai voltak a vid�knek.

Ilyen el�zm�nyek ut�n alakult ki a V�rtesvid�k lakoss�ga, kult�r�ja, v�rrendszere. Ennek ismerete sz�ks�ges, hogy bizony�thassam Majk r�gi eredet�t.

 A hagyom�ny szerint I. Istv�n uralkod�sa idej�n erre a k�rny�kre is j�ttek hitt�r�t�k, val�sz�n� g�r�gkeleti vall�s�ak met�d �s cirill szem�ly�ben. Az � idej�kb�l sz�rmazhatott az a kereszt melyet 1852-ben �sat�s k�zben Majkon tal�ltak. A r�zkereszten cirill �r�s l�that�. A kereszt tov�bbi sors�r�l nincs tudom�som. 1045-ben Orseol� P�ter j�rt a k�rny�ken. A Vata l�zad�kkal szemben csat�t vezetett �s feh�rv�r fel� menek�lt. Feh�rv�rra nem engedt�k be, vissza kellett fordulnia �s Z�moly v�r�ba k�rt bebocs�t�st, de a v�r el�tt elfogt�k �s megvak�tott�k. Ezut�n Feh�rv�rra vitt�k. A s�r�l�seibe belehalt.

 Anonymus �r�sos eml�kei szerint a V�rteshegys�g �rdekes esem�ny sor�n kapta nev�t. II. Henrik n�met cs�sz�r 1051-ben hadj�ratot vezetett a magyarok ellen,  hogy megtorolja az Orseol� P�teren esett s�relmet. Ebben az id�ben Bodokhegys�gnek nevezt�k a hegyvid�ke. I Endre kir�ly �s B�la herceg seregei azonban beszor�tott�k a n�meteket, akik neh�zkesen mozogtak a vasv�rtjeikben a Bodokhegys�g v�lgyeiben.

 �lland� kisebb-nagyobb szurk�l� t�mad�saikkal nyugtalan�tott�k kif�radt n�meteket, majd ki�heztett�k �ket, v�g�l v�rtjeiket, fegyvereiket elsz�rva menek�ltek N�metorsz�g fel�. Sokukat elfogt�k, de sokan �nk�nt itt maradtak. Az elsz�rt v�rtekr�l nevezt�k el a Bodokhegys�get, V�rtesnek.

 Mint m�r eml�tettem a Cs�kok birtokolt�k a k�rny�ket Cs�kv�r �s Oroszl�nk� k�zpontokkal. Hogy a k�rny�k biztons�gos legyen, t�bb kisebb-nagyobb v�rat �p�tettek. Ilyenek voltak Cs�kv�r, Gerencs�rv�r, Vit�nyv�r, Szentgy�rgyv�r, Gesztesv�ra. A V�rtesben t�bb hasonl� jelleg� v�r volt, de Majk szempontj�b�l csak az el�bb felsoroltakat sz�ks�ges eml�teni, mivel ezek t�rt�nete kapcsol�dik szorosan Majk �s k�rny�ke t�rt�nelm�hez.  / Telep�l�st�rt�nelem /

    Moyk  XIII.sz�zad

   Mayath XIV.-XVIII.sz-ig

   Majk XVIII.-XIX.sz-ig

    Majk XX.sz-t�l

 �rta: Matus S�ndor   /1972