1731-ben a Wien (B�cs) melletti Kamalduli Rendh�z, mely a Kahlenberg hegy�n �p�lt. F�n�ke a magyar sz�rmaz�su Radoss�nyi p�ter lett. � tervezte el, hogy a volt premontrei pr�posts�g hely�re Majkra Kamalduli remetes�get telep�t. C�lja megval�s�t�s�hoz tal�lt is t�mogat�kat, els�sorban tatai gal�nthai gr�f Esterh�zy J�zsef (1682–1748) szem�ly�ben, aki� ebben az id�ben Majk volt. Eszterh�zy 1733 junius 27.-�n kelt level�ben eld�nt�tte Majk sors�t.

A k�vetkez� levelet �rja Radoss�nyinak :

 "Aminthogy �t�letem szer�nt sz�nd�kj�hoz alkalmas Majk-puszt�ban (kiben haidan templomnak faragott k�vekb�l f�ll �p�tett falai m�s kev�s �p�lettel most is f�nt �lnak) eg�szben sz�vesen f�ll aj�nlom �s oda is engedni k�v�nom �r�k�sen.

K�sz p�nzel ugyan azon okbul, hogy tatai j�sz�gomnak v�tel�vel nevezetes ad�ss�gokat contra haltam, Keteket nem biztatom... Mindazon�ltal azon puszt�mnak alkalmas hat�ra �s circumferenti�ja l�v�n majors�ghoz sz�ks�ges alkalmatoss�ga b�ven lehet Ketnek. T�zre val� fa azon k�v�l ugyanis azon puszt�bul kitelhet. �p�lethez sz�ks�ges k�nek b�s�ge l�v�n. M�szhez is �cson juthatni, egy szek�rre val�t tudniillik 50 p�nzen fizetv�n, kihez sz�ks�ges k�vet �s �get�shez val� f�t �n adatom ingyen. Ablakhoz �s ait�khoz szolg�l� k� tatai m�rv�nyk� b�ny�bul kitelhet ingyen; egyed�l hogy az mesteremberekre a szerint valamint �nn�n magam szoktam fizetni, valamely kev�s p�nzt ford�tani sz�ks�ges l�szen. s�t �gy t�rt�nhet, hogy a szob�k padl�saira kiv�ntat� gerenda f�k is erd�mb�l ingyen kitelhetnek. �s mindezeknek azon puszt�mban l�v� halast�imat is Kteknek adv�n, mellettek talakoz� lisztes malmokat is megengedem kiv�ltani �s b�rni �r�k�sen."

 P. Radass�nyi anyagi helyzete sem volt valami j� ebben az id�ben. Anyagilag � sem tudta az �gyet kell�en t�mogatni. �gy keresnie kellett anyagi, illetve p�nz�gyi t�mogat�kat. Tal�lt is t�mogat�kat: Gr�f K�sy �d�mszerz�d�sileg n�gyezer rajnai forintot adom�nyozott 1731. m�rcius 29.-�n; Zinzendorf gr�fn� nyolcsz�z forintot; Dietriehstein hercegn� ezer forintos alap�tv�nyt tett.

 1731-ben Droskovits Lip�t gr�f h�rom malmot adom�nyozott birtok�n a remet�k r�sz�re. Ezek ut�n P Radoss�nyi meghatalmaz�st kapott egy hiteles alap�t�lev�l kieszk�zl�s�re Eszterh�zyt�l. Ezt meg is kapta Tat�n 1733 j�lius 28.-�n. Eszterh�zy azonban kik�ti, hogy milyen elrendez�sben �p�lj�n a kolostor minden r�sze. Azt is belevonja kik�t�seibe, hogy r�sz�re a meg�p�tend� toresteri�ban (Vend�gh�zban) biztos�tsanak lakoszt�lyt, ha l�togat�ba j�n, legyen hol megsz�llnia.

 Az �p�tkez�s mint�j�ul szolg�l a nyitra mell� Zomborhegyen 1695-ben �p�lt kamalduli kolostor. Hasonl� van L�ndzs�ron (Burgenland) Leehnichev (Csehszlov�kia). Azonban valamennyi kamalduli kolostor a szent Ronmald �ltal 1012-ben az olaszorsz�gi Arezz� melletti Lampus Malod� r�viden Lamaldol ter�let�n �p�lt camalduli kolostor t�rsz�ni elrendez�s�vel egyezik meg. A rend elnevez�se is innen ered.

 Az alap�t�lev�l szerint Eszterh�zy J�zsef a kamalduli remet�knek adom�nyozta Majkot. Ugyancsak nekik adom�nyozta a hozz�tartoz� sz�nt�f�ldeket, r�teket �s legel�ket, a h�rom halastavat, a mellett�k l�v� malmokkal egy�tt. Azonban a h�rom malmot meg kellett v�ltani a b�rl�kt�l. Enged�lyt ad arra is, hogy a volt premoterirend kolopstor �s templomromjait is felhaszn�lhass�k, odaadja m�g a k�rnyei Guirinium v�r romjait �s Oroszl�nk�v�r romjait is.

V�gt�re annyi anyagot tudnak �sszeszedni, hogy az �p�tkez�s megindulhatott 1734-ben. Az �p�tkez�st Franz Anton Pilgram osztr�k �p�t�szmester vezette 1764-ig  hal�l�ig. Ut�nna Fellner Jakab az akkori h�res magyar �p�t�sz vette �t az �p�tkez�s ir�ny�t�s�t. Pilgram mestere volt a rokok��p�t�szetnek, Fellner ink�bb a barokk st�lus mestere volt. Innen ad�dik, hogy �gy a rokok�, mint a barokk st�lus elemei megtal�lhat�k az �p�leteken. A munk�ban r�szt vettek a k�rny�k falvainak k�m�vesei �s egy�b iparosai, de a gr�f jobb�gyai is. Az eg�sz telep�l�s fest�i harm�ni�ban �p�lt a term�szettel.

 1734 m�jus 1.-�n Balogh, Eszterh�zy tan�csosa ell�togatott Majkra. Jelent�s�ben, melyet gazd�j�nak k�ld, �r�mmel k�zli:

 "faragott k�veknek akkora t�meg�t halmozt�k �ssze, hogy ak�r templomot is fel lehetne �p�teni. "

 Eszterh�zy 1734 junius 5.-�n �rtes�tette az alap�tv�nyr�l M�t� Kahlenbergi tartom�nyi f�n�k�t. 1734 augusztus 7.-�n kelt h�l�lkod� level�ben a rendf�n�k arra k�ri Eszterh�zyt, hogy h�rom remete Majkra j�hessen. A gr�f a k�r�s teljes�t�s�hez hozz�j�rul, a remet�k ideiglenes lak�hely�t Oroszl�nyban jel�li ki.

 1735 j�nius 3.-�n meg is �rkezett a h�rom remete. Kornossy Demeter volt a vezet�j�k, �d�m �s D�niel aty�k a k�s�r�k. El�sz�r Tat�ra mentek ahonnan Forg�ts Imre, Eszterh�zy prefektusa vezette �ket Majkra.

  H�tra volt m�g az egyh�zi �s kir�lyi j�v�hagy�s. 1735-ben ker�lt az �gy Groll Adolf, akkori gy�ri p�sp�k el�. A p�sp�k�t az ind�totta els�sorban arra, hogy hozz�j�ruljon az alap�t�shoz, hogy ebben az id�ben sok volt a koldul�bar�t (remete) az orsz�g ter�let�n. 1737 augusztus 12.-�n ki is adja a j�v�hagy� levelet. Ebben �gy rendelkezik, hogy egy 10000Ft-os k�telezv�ny kamataib�l tizenk�t remet�nek meg kell �lnie a "koldul�s kiz�r�s�val".

 A kir�ly is ugyanezzel a felt�tellel j�v�hagyja 1738 m�jus 31.�n az alap�t�st.

 E felt�telekr�l maguk a remet�k is megeml�keznek irataikban: "A kir�ly meger�s�t�se szerint, nem szabad koldulnunk."

 1736 �prilis 20.-�n a r�mai Congregati� is meger�s�tette az �j alap�t�st. 1738-ban Kom�rom megye is elfogadta �s j�v�hagyta, hogy �j kolostort �p�tsenek Majkon. �gy 5 �vvel az alap�t�lev�l kiad�sa ut�n a hivatalos j�v�hagy�sok is elk�sz�ltek, teh�t rendez�d�tt a majki remetes�g �gye. Folytat�dhatott az �p�tkez�s.

A p�nz�gyi helyzet is rendez�d�tt. P Radoss�nyi ut�nj�r�s�t siker koron�zta. T�bb alap�tv�nnyal gazdag�totta a remetes�g vagyon�t. T�bbek k�z�tt VI.K�roly cs�sz�r �s kir�ly is adom�nyozott 1200 Ft-ot. J�vedelm�k m�g nem volt a megkapott javakb�l. 1733-ban eml�ti Kornossy Demeter, hogy kisebb �sszegeket kaptak a halak�rt. Kiad�suk azonban el�g sok volt. Ki kellett fizetni az oroszl�nyi malomb�rl�ket. 86Ft-ot fizettek ki az oroszl�nyiaknak; Demeter atya, Gell�r P�ter b�rl�nek 64 Ft-ot fizetett ki 1736-ban. Id�k�zben Demeter aty�t nevezt�k ki a remetes�g f�n�k�v�.

 A kiad�sok mellett az alap�tv�nyi t�ke ism�t gyarapodott, 1734-36 k�z�tti �vekben 10400Ft-al. Zichy �d�m gr�f is gyarap�totta a remet�k vagyon�t, mivel juti �s kaj�ri birtokait, a majki remetes�gre Hagyom�nyozta. Az alap�tv�nyi t�k�ben az volt az adom�nyoz�k kik�t�se, hogy minden remete r�sz�re k�l�n cella �p�ttess�k.

 K�l�nben a remet�k �letm�dja nem arra volt berendezkedve, hogy �p�letekben lakjanak, hanem a szabadban t�lts�k idej�ket, elm�lked�ssel �s im�dkoz�ssal. T�li id�ben is csak kegyelemb�l �s sz�nalomb�l engedt�k meg az id�s, beteges remet�knek, hogy a cell�kban tart�zkodhassanak.

 Az alap�t�lev�l �rtelm�ben a remet�knek maguknak kellett volna az �p�tkez�s anyag�r�l, a sz�ll�t�s�r�l �s be�p�t�s�r�l gondoskodni. Azonban sem anyagilag, sem anyagilag, sem l�tsz�mb�lileg nem �lltak olyan j�l, hogy mindezt maguk tudt�k volna elv�gezni. J�vedelm�k ugyan n�vekedett lassan de ez nem lett volna a nagy munk�ba elegend�. Domi�ni P�ter, aki az elhunyt Kornossy Demeter helyett lett a f�n�k, 1770-ben 40 �vvel az �p�tkez�s megkezd�se ut�n jelenti, hogy a tavak, malmok f�ldek egy�ttesen 600Ft-ot j�vedelmeztek. Eszterh�zy igyekezett seg�ts�get ny�jtani. �gy akarta megoldani, hogy az oroszl�nyi evang�likus robotteljes�t�s�re k�telezte. Ennek r�vid t�rt�nete a k�vetkez�: Meghalt az oroszl�nyi evang�likus lelk�sz. A f�ldes�r k�telezni akarta jobb�gyait, hogy t�rjenek vissza a katolikus hitre. Amennyiben ezt nem teszik meg, akkor robotban kell dolgozniuk a majki remetes�g fel�p�t�s�n. Id�k�zben az oroszl�nyiak Krizs�r D�niel evang�likus pr�dik�tort v�lasztott�k meg lelk�sz�knek. Erre Eszterh�zy elvetette t�l�k a templomuk kulcs�t. Az �j lelk�sz lev�lben k�rte a "kiszabott b�ntet�s elenged�s�t �s a templomkulcs visszaad�s�t, al�vetve mag�t �s h�veit a kegy�r minden k�v�ns�g�nak teljes�t�s�re.

Ezt k�vet�en megjelent n�la Pal�sthy J�zsef �gyv�d mint tejhatalm� megb�zott, kijelentette:

            "-A Kegy�r a b�ntet�st elengedi, ha h�veiddel egy�tt visszat�rsz a katolikus vall�sra"

 Err�l sem a lelk�sz sem a h�vei, hallani sem akartak, ink�bb v�llalt�k a robotmunk�t �s a m�sz sz�ll�t�s�t a "bar�tklastromhoz" a m�szsz�ll�t�s �s �get�s f�foglalkoz�sa volt az oroszl�nyiaknak az 1950-es �vekig, mivel sz�nt�f�ldjeik nem voltak j� min�s�g�ek, bel�l�k meg�lni nem tudtak. �gy jutott Majk �p�t�anyaghoz, melyb�l a cellah�zak �s egy erdei k�polna k�sz�lt el. Az oroszl�nyiakat �rt s�relem le�r�sa megtal�lhat� volt az "Evang�likus Gy�lekezeti T�rt�net" feljegyz�seiben, mely 1701-t�l volt vezetve. Sajnos e gy�jtem�ny megsemmis�lt a II. vil�gh�bor� sor�n.

 Az �p�t�si terv szerint 20 cellah�z volt a tervrajzon, melyet Eszterh�zy k�sz�tett, ehhez szigor�an ragaszkodott. 

 A 20-b�l azonban csak 17 �p�lt fel. T�ves az a felfog�s, mely szerint h�rom cellah�zat a templommal egy�tt leromboltak. 1782-ben az elt�rl�s idej�n 17 cella volt, melyek a mai napig is megvannak.

 Egy cellah�z t�bb helys�gb�l �ll:

Egy folyos�, mely el�szoba �s konyha egyben 7m*1.8m nagys�g�; egy nagyobb szoba vend�gszoba c�lj�ra 3,5m*5m-es; egy kisebb szoba h�l�szoba c�lj�ra 2*3,5m; �l�skamra 2.2*2,5m; kamra mely sz�ks�ghelynek is szolg�l 1,6*2,8m; k�polnahelys�g 3*2,5m; udvar 10*11m;  k�fal magass�ga 1,8m; az eg�sz �p�let alapja 11*8m. Padl�st�r is van minden cellah�zban. A k�polnar�sz mis�z�s c�lj�ra is haszn�lhat� volt. A ker�t�s magass�g�t csak az�rt eml�tettem, mivel az eg�sz cellarendszer be van ker�tve.

A remetes�gr�l sz�l� jelent�s 1770-ben a k�vetkez�ket �rja:

"A remetes�gben h�sz-huszonk�t remete nyerhet elhelyez�st, ell�t�st, mivel azonban �p�ten�nk kell 15-en vagyunk. K�sz cell�nk van tizenh�t, az el��r�s �s simetria kedv��rt m�g h�rmat kell �p�ten�nk."

A cell�k adom�nyokb�l �p�ltek. Homlokzati falaikon az adom�nyoz�k c�merei l�that�k. Sajnos a c�merek sz�nezete a 250 �ves m�lt folyam�n megsemmis�lt, csak az alakok �s �r�sok l�that�k.

Ezek r�szben gerecsei m�rv�nyba, r�szben homokk�be v�st�k. Gerecsei �s tatai m�rv�nyt sokat haszn�ltak fel az �p�tkez�sn�l.

Az els� cella, mely az alap�t�s szerint els�, a forest�ria udvarbej�rat�t�l jobbra D�nesfai Czir�ky J�zsef gr�f adom�nya, szent Borb�lya tisztelet�re

C�mere: Z�ld t�r felett k�k mez�ben �gaskod� farkas, k�t els� l�b�ban z�szl�, a z�szl�ban egy csillag. A c�mer felett leveles korona.

A m�sodik cella alap�t�ja a bej�ratt�l balra gr�f Gyulai Ferenc �s falusi Borb�la. "Gyulai de ead, Falusi Pietatis."

 C�mere: n�gyfel� osztott v�rt �s egy k�z�pv�rt, melyben CVI. l�tszik. A v�rt alj�n aranyudvarban fark�t sz�j�ban tart� koron�s k�gy� van. Az els� r�sz v�r�s mezej�ben koron�s oroszl�n, els� jobb l�b�ban kard, a balban z�ld koszor�. A m�sik oszt�lyban �ll�, koron�s oroszl�n, mely egy f�lker�kb�l kin�v� kett�s keresztet tart; a harmadik oszt�ly k�kmezej�ben arany koron�b�l, k�t aranysz�rny k�z�tt p�nc�los v�r�stoll� sisakos vit�z �ll, kezeivel a sz�rnyakba fog�dzkodva. A negyedik oszt�lyban hull�mos v�zen szir�n �ll, jobbkez�ben egy k�gy�, balkez�ben saj�t farka, a v�rt tetej�n p�nc�lon a c�mer h�rom f�alakja:  oroszl�n karddal, oroszl�n a kett�s kereszttel, k�z�pen a k�t vassz�rny k�z�tt p�nc�los vit�z. A v��rtet k�t arany�ves feh�r vizslakutya tartja, kifel� ford�tott fejjel.

 A harmadik cella, mely az �gynevezett kiskapu bej�rat�n�l van. A kiskapu v�r�sm�rv�ny szeg�j�n a k�vetkez� latin felirat olvashat�: "CELLA FUNDATA MARIAE" A cella adom�nyoz�ja: Bodorfai Baranyi csal�d. FAM Baranyi de Bodorfa.

 C�mere: A v�rtet egy stiliz�lt fa szeli kett�. Jobbr�l �s balr�l egy-egy oroszl�n t�maszkodik a f�hoz. A v�rt felett a sisakon leveles korona melyb�l egy egyszarv� emelkedik ki.

 A negyedik alap�t�ja: Gr�f Ber�nyi Mikl�s P�cs p�sp�ke.

 C�mere: Arany mez�ben egy koron�n �l� m�kus, feje felett egy csillag. A v�rt sisakj�n kilenc�g� korona, melyb�l ugyanaz a m�kus kin�, jobbr�l p�sp�ks�veg, balr�l p�sztorbot, az eg�sz felett p�sztorkalap.

 Az �t�dik adom�nyoz�ja: Sz�r�nyi L�szl� Sz�rmai p�sp�k

1746 LADISLAUS SZ�R�NYI EPISCOPUS SIREMIENSIS

 C�mere: A stiliz�lt v�rtben a koron�b�l kiemelked� p�nc�los, nyitottsisakos vit�z. Jobbk�zben egy t�r�kfejben v�gz�d� buzog�ny, balk�zben vir�g. A pajzs felett a z�rt sisakon leveles korona, az eg�szet k�rnyezi a p�sp�kkalap a bojtokkal.

A hatodik alap�t�ja: Erd�dy J�zsefn�, sz�letett Ber�nyi Erd�diane

 C�mere: Aranymez�ben egy koron�n �l� m�kus feje felett csillag. A v�rt sisakj�n kilenc�g� korona, melyb�l kin� ugyanaz a m�kus.

A hetedik alap�t�ja: Kethelyi, b�r� Hunyadi.

 C�mere: N�gy r�szre osztott v�rt, k�z�pen egy kisebb v�rttel. Az els� �s negyedik ez�st mez�ben a h�ts� l�bakon �ll� medve, els�l�baiban kal�szt tart. A m�sodik �s harmadik k�kmez�ben holl� �l egy fat�rzs�n, cs�r�ben gy�r� van. Az eg�sz jelet k�t koron�s z�rtsisak, a baloldalin a koron�b�l k�t z�szl� azok k�z�tt feketesz�rny n� ki. A jobboldalin k�t agyar vagy szarv k�z�tt p�nc�los, halott kar ijjakat tart.

A nyolcadikat Hartwig J�zsef 1755-ben IOSEPHUS HARTWIG adom�nyozta.

Ez a legszebb c�mer �s a legjobb �llapotban is van.

 C�mer: V�r�s m�rv�nyalapon n�gy mez�re osztott v�rt. Az els� �s negyedik v�r�s mez�ben p�nc�los, hajlott kar, mely botot tart. A m�sodik �s harmadik mez�ben h�tuls� l�bai �ll� oroszl�n, egym�ssal szemben, els� l�baikon egy ez�st horgony. A pajzsot sz�lesebb fekete s�v metszi, ezen h�rom feh�rr�zsa.

 Itt v�get �r az els� cellasor, azaz a nyugati oldal. Az utols� cella ut�n k�fal k�vetkezik, melyben valamikor egy kisebb kij�rati ajt� volt az �t fel�. Jelenleg be van falazva. Itt k�vetkezik a nagykapu. Bolt�vesen k�sz�lt, gerecsei m�rv�nnyal volt szeg�lyezve. A szeg�lyt a m�sodik vil�gh�bor� alatt egy harckocsi kid�nt�tte �s darabokra t�rt. A kapu k�ls� fel�n egy-egy szobor l�that�. A jobboldali szobor Sergiust, Romuald atyj�t, a bal oldali Romualdot a Camadulirend alap�t�j�t �br�zolja. Mindk�t szobor alatt latin nyelv� felirat olvashat�. Ezek a sz�vegek is gerecsei m�rv�nyba vannak v�sve.

Bal oldali felirat:

SANCTUS ROMUALDUS AB BAS DUCALI STIRPE GENITUS ORD CAMADUL FUNDATOR VIXIT ANNIS CXX ETIN RELIGIONE INTEGRUM COMPLEVIT SAECULUM OBIIT ANNO MXXVII

Jobb oldali felirat:

BEATUS SERGIUS DUXEX REGIAL LONGOBAR DORUNX PROSAPIA ORTUS ROMUALDU CUJUSTANDEM DISCIPULUS FACTUS MUNDO PROSENIT ANNO DCCCCVII

A kapu tetej�n vaskereszt l�that� d�sz�t�ssel. Sajnos, amikor e sorokat �rom omladozik a kapu teteje is. /1972/

 Folytat�lagosan egy k�falr�sz k�vetkezik, mely ut�n ism�t cellasor van.

 Ez a sor h�rom cellah�zb�l �ll. E h�rom cella adom�nyoz�ja: Lengyelt�ti Lengyel Lajos.

K�l�nb�z� �vekben adom�nyozta a cell�k fel�p�t�s�hez sz�ks�ges �sszeget 1753-54 �s 55-ben.

 C�mere: A pajzs k�k mezej�ben egy �gaskod�, feh�rsz�n� egyszarv�, a szarv t�v�t egy p�nc�los kar fogja, f�l�tte z�rt sisakon korona.

A h�rom cella ut�n ism�t k�fal k�vetkezik. Ebben a k�falr�szben is van egy kisebb kapu, amely jelenleg is nyitva van. A k�fal v�g�t�l kezd�dik a keleti cellasor.

 Az els� cella alap�t�ja: Nagym�lt�s�g�, f�tisztelend� gr�f Eszterh�zy Imre nyitrai p�sp�k 1756. C�mere nincs.

A m�sodik cella adom�nyoz�ja: Eszterh�zy Ferenc gr�f Magyarorsz�g kancell�rja.

 C�mer nincs.

A k�vetkez� k�t cella is az Eszterh�zy csal�d adom�nya, felirat �s c�mer nincs.

 Az �t�dik cella adom�nyoz�ja: Galanthay Eszterh�zy Imre gr�f, esztergomi �rsek, Magyarorsz�g hercegpr�m�sa.

 C�mere: A csal�di c�merrel van kombin�lva. N�gy mez�re oszlik a v�rt. K�zep�n a hercegi koron�val ell�tott kisebb v�rt, mely k�t egym�sba hajl� C bet�t, ezen bel�l egy VI.-os sz�mot foglal be. Az els� �s negyedik mez� egy inful�s p�sp�k�t, a m�sodik �s harmadik az Eszterh�zy griffet foglalja be. F�l�tte korona, azon kereszt, ezek f�l�tt a p�sp�ki kalap.

 A hatodik cella, mellyel a sor bez�rul, szint�n Eszterh�zy alap�tv�ny. C�mere: A pajzs k�k mezej�ben Koron�n �ll�, koron�s griff. Els� jobb l�b�val kivont kardot, a m�sikban pirosr�zs�t tart, f�l�tte korona.

 Mivel a remet�k legnagyobb r�sze �ldoz�pap volt �s sok munk�s dolgozott az �p�tkez�sekn�l �s a gazdas�gban, sz�ks�ges volt egy k�polna �p�t�se. A k�poln�t m�g a f�templom �p�t�se el�tt 1736-ban fel is �p�tett�k. Az erd�ben a fels�t� �s a v�r�smalom �p�lete felettidombon. Egy hossz� m�g ma is �ps�gben l�v� m�rv�nyl�pcs�n lehet felmenni, melynek 21 l�pcs�foka van.

 Bej�rata felett az elmos�dott fresk�, egy Madonnak�p. 1765-ben a forest�ria alatti teraszon is �p�lt egy kis k�polna. Ez fel�d�l�s �s im�dkoz�s c�lj�ul szolg�lt.

 A Forest�ria (Vend�gh�z)

 Ebben az �p�letben nyert elhelyez�st a majki fel�gyel�. Itt kaptak szob�kat a laikus testv�rek is. A k�nyvt�r valamint a gy�gyszert�r is itt volt elhelyezve Az �p�let nagyterm�ben a refekt�riumban tartott�k k�ptalanjukat (gy�l�s�ket) a remet�k. Az �tutaz�k �s idel�togat�k zar�ndokok is itt kaptak sz�l�st. Ugyanitt biztos�tottak Eszterh�zy J�zsef r�sz�re is egy lakoszt�lyt. Mint az el�z�kben m�r eml�tettem r�szben az � tervei alapj�n �p�lt fel az eg�sz remetetelep �s a nagytemplom is. Ennek alapk�let�tel�n�l m�r nem volt jelen. Id�k�zben elhunyt.

 Idevonatkoz� id�zet az alap�t�lev�lb�l: "�p�leteinkben az eg�sz Simetria megmarad; valamint n�hai Esterhazy �r Els� Tundatorunk maga deline�lta."

 Az �p�let 1770 �prilis 20.-�n m�g nincs befejezve. K�ls� falai m�r meg�p�ltek, de bels� elrendez�se m�g nem k�sz�lt el.