1760 ut�n k�r�lbel�l 1763-ban �rja P. Radoss�nyi Eszterh�zy Ferenc gr�fnak az �p�letek �llapot�r�l. " A Majki klastromban M�lt�s�gos gr�f Eszterh�zy Ferenc � Exelenciai Alkalmatoss�gi Tudniillik:

Primo sub No1. Palota hat �s f�l �lniin Gadr� a melyb�l az egyik ablakon Szent Mis�t is alkalmatossan lehet hallgatni kil�tv�n az Ablakon az �reg Olt�rt a Templomban.

Sub No2. Egy m�s ut�n h�rom fek�v� szob�k, egy m�s ut�n Franczia m�d szerint rendbe vive, �gy n�gy �lni hossz�s�g� szoba, k�t-k�t ablakra.

 A palota mellett Cavezni (k�v�zni) val� szoba No3 sub No3 ewden kisebb szoba egy komornyiknak vagyis Leiblokainak val�.

 4sub No ewden T�gas konyha. Dispensa, Tisztek sz�ks�geire k�t szoba. Sz�ks�g hel. Sz�raz F�nak val� B�th a konyha mellett.

 5Sub No � Exellenczi�j�nak Garaditsa.

 No6 Az egisz Szob�k Z�r alatt lehetnek mindenkor. Mely �p�let Princzip�lis �s l�czatos helen esik a Foresteri�nkban, tellyes�ggel el l�v�n z�rva a t�bb szerzetes alkalmatoss�goktul. Melyikesebb Helet �r�mest enged�nk Exellenci�dnak oly Rem�nys�gb�l, hogy Infirm�ri�nkat vagy k�t ezer forintokb�l alott f�l �p�tetti id�vel. Szeg�ny meg�regedett P�ter L�szl�nak vigasztal�s�ra. A specifik�lt Alkalmatoss�gok Nek�nk semmi g�tl�st nem tesznek.

 �p�leteinkben az eg�sz Simetria meg marad: valamint n�hai Gr�f J�zsef Eszterh�zy �r Els� Fundatorunk deline�lta. A melyre sz�ks�g vala legh ink�b vigyaznunk. Isten Kegyelmib�l Sine pracindici� Domini Pilgram (�p�t�szmester) mind ezeket rendbe vett�k.

 Exellenczi�ddal� nagy neh�z �s mind egy mesters�g alkudni �s v�gezni, mivel ielen nintsen �s szemeivel nem l�ttya. K�ny�rg�m teh�t m�r ecczer r�dollyon le Kegyelmes uram �s bizony�tsa nek�nk, hogy nemcsak az udvarn�l Statiszta, hanem Magyarorsz�gban gazda is.

 A B�csi Conversati�, Kegyelmes uram, csak Fecske lak�s, ma holnap megunatty�k k�ts�g kiv�l a Esztend�k a B�csi POmp�kkat is. K�vetem Exczellenczi�dat, merissigener�l, �szt�nt adnak ama Nagy Eml�kezet� Esterh�zy urak gr�f n�hai Mikl�s, gr�f P�l Herczegek. Kik v�gtire meg unv�n a B�csi Pomp�kat, halni legal�bb Magyar orsz�gra j�ttek. Exczellenczi�d is okvetlen el�bb fogia k�vetni Antelessorait, hogy sem most gondoskodik. Ez ugyan nem farsangra val� Materia, noha most sem �rtalmas Ezekr�l elm�lkedni. K�ny�rg�m ne b�nnya Excelld igaz Besz�deimet."

 A lev�lben eml�tett r�szek 1780-ig meg�p�ltek. Az �p�letr�sznek k�t bej�rata volt a t� fel�l. Ez a forest�ria keleti r�sze volt. A fels�udvarban ez el�tt volt a k�t, amely a v�zell�t�st biztos�totta, ma velencei mint�j� d�szk�t van a hely�n. A k�tb�l alag�t vezet a t�partra, mely val�sz�n� a k�t tiszt�t�s�t szolg�lta. A t� fel�li kij�rat ma is l�that�, 35-40 �vvel ezel�tt 20-30 m�terre be is lehetett menni. Az alag�t kij�rata mellett volt a p�linkaf�z�h�z.

A foresteria udvar�b�l n�zve ez a r�sz f�ldszintes, az �szaki �s nyugati oldal emeletes. A f�ldszintes r�szben van a refekt�rium (nagyeb�dl�). Ebben a teremben l�that� Vogel Gergely h�res budai fest�m�v�sz fresk� sorozata �s t�bb kisebb, nagyobb stukk�, melyeknek fest�i ismeretlenek. Elragad�an sz�p a hatalmas "utols� vacsora festm�ny. De a t�bbi sorozat is sz�p. Ezek r�szben Romuald �let�vel Kapcsolatosak.

 A Romualdr�l sz�l� festm�nyek, a legenda szerint Magyarorsz�gi l�togat�s�val kapcsolatosak. Egyik jelenet k�t p�rbajoz� alakot �s egy elfordul� alakot, valamint egy nagyobb �p�letet �br�zol. Ennek t�rt�nete:

 Sergius, Romuald atyja �lland� visz�lyban �lt egyik rokon�val. Egy alkalommal a vit�s birtokr�szen tal�lkoznak �s �sszesz�lalkoznak. Kardot r�ntottak, p�rbajozni kezdtek. Sergius a p�rbajban lesz�rta rokon�t. Romuald ennek l�tt�ra k�ts�gbeesve a k�zeli benc�skolostorba menek�lt. Sergius tett�t megb�nta. Vagyon�t nemes c�lokra aj�nlotta fel, � maga elment remet�nek.

 Romuald bent maradt a kolostorban. Itt tart�zkod�sa alatt �lm�ban megjelenik szent Apolloni�ris �s buzd�tja, hogy l�pjen be a benc�srendbe. Az �lom hat�s�ra Romuald ezt meg is teszi. Ez azonban nem el�g�ti ki. Elmegy remet�nek, egy Mari� nev� remet�hez, aki �lland�an �ti, veri, de csak a fej�nek balfel�t. A sok �t�s, ver�s k�vetkezt�ben megs�ket�l bal f�l�re. K�ri ezut�n remetet�rs�t, hogy most m�r a jobb fel�t is �sse. Ezut�n M�ri� t�bb� nem b�ntja, hanem elfogadja a n�la j�val fiatalabb, de nagyobb tud�s� Romualdot tan�t�mester�nek. Ezut�n �li a remet�k szer�ny �let�t.

 Ism�t �lmot l�t. Feh�rruh�s remet�ket l�t az �g fel� haladni. Ez a l�tom�sa lesz az alapja a Kamaduli rend megalap�t�s�nak, ruh�zat�nak kialak�t�s�ban. Ez a jelenet is szerepel a festm�nysorozatban.

  Egy jelenet a Campus Maldul-i alap�t�s�t �br�zolja.

 III. Ottok�r cs�sz�r is megl�togatta Romualdot, ezt a jelenetet is meg�r�k�tette a fest�.

 A tud�s Romualdot Henrik cs�sz�r is megh�vta udvar�ba, mint kit�ntetett egy�nt l�tja vend�g�l.

 Boleslav herceg is megh�vta udvar�ba. Itt Teszi meg, hogy a r�sz�re felaj�nlott feh�rparip�t szam�rral cser�lte fel. Megkap�an kedves az a festm�ny, mely Romualdot �gy �br�zolja, hogy kez�ben tartja a majki remetes�g kicsiny�tett m�s�t.

 Romuald k�l�nleges k�pess�gekkel, f�leg j� �rz�kekkel volt meg�ldva.

 Egy alkalommal, mikor k�ptalant (gy�l�st) tartottak, hirtelen felugrott �s bejelentette, �rz�sei szerint Gergely remete cell�j�ban rabl� j�r. Azonnal odasiettek �s val�ban ott volt a rabl�, akit el is fogtak.

 Romualdon k�v�l Bonif�cra vonatkoz� festm�nyek is vannak a refekt�riumban. Boleslav orosz herceg meg�g�ri Bonif�cnak, ha bebizony�tja, hogy a t�z nem �geti meg, ha �tmegy rajta, akkor hinni fog tan�t�s�ban. Boleslav egy sz�k utcar�szben t�zet rakat. Amikor az er�sen l�ngol, a l�ngokat lefojtja, ezen a par�zson kell Bonif�cnak �tmenni. Bonif�c miseruh�t vesz fel, majd szenteltv�zzel meghinti a t�zet �s s�rtetlen�l �tmegy a par�zson. Ezut�n Boleslav h�veivel egy�tt megkeresztelkedik. Boleslav �ccse azonban ebbe nem tud belenyugodni, felindul�s�ban meg�li Bonif�cot.

Boleslav az esem�nyek hat�s�ra �ccs�t sz�m�zte.

 A refekt�rium el�ter�ben h�rom fresk� l�that�. Boleslav herceg 1004-ben kincseket �g�r J�nos �s Benedek szerzeteseknek, ha r�sz�re koron�t eszk�z�lnek ki a p�p�t�l. A k�t szerzetes elmegy R�m�ba �s kieszk�zli a koron�t a p�p�t�l.

A felaj�nlott kincseket azonban nem fogadj�k el.

 N�h�nyan Boleslav udvar�b�l arra gondolnak, hogy a szerzetesek sok kincset kaptak. �jnek idej�n r�juk l�nek, hogy kirabolj�k �ket. Kincset nem tal�lnak, de a szerzeteseket meg�lik, nehogy el�rulj�k kil�t�ket. H�zaikat fel akart�k gy�jtani, de azokat nem fogta a l�ng. A gyilkosok a k�zeli erd�be menek�ltek, de az �ld�kl� szersz�mokat nem tudt�k eldobni. A herceg id�k�zben felfedezte a gyilkoss�got �s �ld�z�s�kre indult. Meg is tal�lta �ket. Felindul�s�ban a b�n�s�ket a remet�k holtest�hez l�ncoltatta. A gyilkosok a b�neiket megb�nt�k, mire a l�ncok felold�dtak. Boleslav ezt l�tva megkegyelmezett nekik.

Olaszorsz�gi Kamaduli szerzetesek Majkon, l�togat�ban.

 A foresteria d�lfel�li t�zfalon egy elmos�dott fresk� l�that�, mely Nepomuki Szent J�nost �br�zolja. Ugyanitt l�that� egy nap�ra nyoma is. Sajnos ezek t�nkrementek az id� folyam�n.

A nagytemplom m�g nem volt meg�p�tve.

 Ennek meg�p�t�se maradt legutolj�ra. L�nyeg�ben nagy sz�ks�g nem lett volna r�, mivel minden cell�ban volt mis�z�sre alkalmas k�polna. Meg volt az erdei k�polna is, nyilv�nos misemond�s c�lj�ra. Helye m�r 1749-ben ki volt jel�lve, ahol a torony ma is �ll. A templom haj�ja, a nyugati cellasor fel� �p�lt. Sekresty�je a h�rom cella fel� es� oldalon lehetett. Alapk�v�t 1753-ban az alap�t� Eszterh�zy fia tette le atyja helyett, aki id�k�zben meghalt. Az alapk� felirat�t Nedeczky �rizte meg sz�munkra.

 Atyj�nak Galanthay Eszterh�zy J�zsefnek a hadsereg legf�bb gener�lis�nak �s a kir�lyi K�ria b�r�j�nak, a hal�l �ltal megakad�lyozott j�mbor akarat�t teljes�ti egyetlen fia, Eszterh�zy J�zsef gr�f, kir�lyi �s cs�sz�ri test�rs�g parancsnoka �s egy magyarezred tulajdonosa miut�n Kamaduli aty�k Nepomuki Szent J�nosr�l elnevezett templom�hoz leteszi az alapk�vet kegyelettel, XIV.Benedek P�pa idej�ben, M�ria Ter�zia Magyar kir�ly uralkod�sa alatt 1753.�pr.29.-�n.

 A templom �p�t�se nagy anyagi �ldozatokat k�vetelt. P. Radoss�nyi �lland�an p�nz ut�n j�rt. Onelli gr�fn� 2000Ft-ot adom�nyozott ad�slev�l ellen�ben. Ezt az �r�ks�get nem kellett volna visszafizetni, ha a gr�fn� id�k�zben v�grendelet n�lk�l meg nem hal. Mivel v�grendeletet nem hagyott h�tra, �r�k�se sem volt, vagyona �gy a kincst�rra sz�llt vissza. A kincst�r k�vetelte a k�lcs�n�sszeg megfizet�s�t. A kir�ly v�g�l is t�r�lte az ad�ss�got a majki templom jav�ra 1759. �prilis 19.-�n. A templom barokk st�lusban �p�lt. Fellner Jakab az orsz�gos h�r� �p�t�szmester ir�ny�t�s�val. Az � nev�hez nagyon sok templom �s k��p�let �p�t�se f�z�dik a megy�ben. Egyszer�, de �zl�ses form�ban �p�lt fel. Belsej�t nagyon sz�p �s �rt�kes festm�nyek d�sz�tett�k.

 Az olt�rk�pet, mely Krisztust az olajf�k hegy�n �br�zolta, valamint t�bb vall�sos t�rgy� festm�nyt Maulbertsek nev� fresk�fest� festette. Ezek sajnos a templom lerombol�sakor mind megsemmis�ltek.

 Sekrestye berendez�se, mely a rokok� m�v�szet egyik remeke a tatai nagytemplomba ker�lt. Itt ma is megvan.

 A baldachimos lavab� (k�zmos�), Mes J�nos tatai m�rv�nyfarag� mester remek alkot�sa, szint�n a nagytemplomban van tat�n.

  Sz�ksorai a stallumok, melyek Seegen h�res b�csi m�ves faragv�nyai, a  kom�rn�i G�r�gkeleti templomot d�sz�tik.

 Egy szobrokkal d�sz�tett olt�ra (Prillegpuszta Billegpuszta) temlom�ban van elhelyezve.

 F�olt�ra, sz�sz�ke, valamint harangjai az oroszl�nyi evang�likus templomban tal�lhat�.

 2 db ereklyetart� az 1764-ben ugyancsak Fellner Jakab vezet�s�vel �p�lt, a kecsk�di katolikus templomban helyezt�k el.

 A templom �p�t�se kb. 1770-ben fejez�d�tt be, a rend feloszlat�sa el�tt 12 �vvel. 1771-ben kom�romi (csonk canonica Visitati�) egy pontj�b�l k�vetkeztethet�nk arra, hogy val�ban 1770-ben fejez�d�tt be az �p�tkez�s.

 Id�zet a sz�vegb�l:

 "A Kom�rom megy�ben l�v� �s egyh�zjogilag a gy�ri egyh�zmegy�be kebelezett Majk puszta , a Kamalduli remet�k tulajdon�t k�pezi �s lelkiekben a kecsk�di pl�b�ni�nak lelki egyh�za, melyt�l f�l �ra t�vols�gra fekszik. H�vei r�szben magyarok, n�metek �s t�tok. A remetes�g belter�let�n �p�lt f�templomon k�v�l a h�vek sz�ks�glet�re egy nyi�lv�nos k�polna szolg�l, az �gynevezett v�r�smalom k�zel�ben; j� anyagb�l k�sz�lt �s jelenleg is j� karban van; jav�t�sa �s f�nntart�sa a Kamalduli aty�k terhe. Ezen k�poln�ban a remet�k v�s�r �s �nnepnapokon mis�znek a h�veknek, de hitoktat�st �s egyh�zsz�noklatot teljessen elhanyagolj�k."

 Ez a k�polna m�g ma is �ps�gben van. Hossz� ideig, 1847-ig val�ban a kecsk�di egyh�zk�zs�ghez tartozott. Jelenleg az oroszl�nyi egyh�zk�zs�ghez tartozik.

 Sok gondot okozott Majk fenntart�sa �s kezel�se. Sok vissza�l�s t�rt�nt az �p�tkez�sn�l. Ezen okok miatt senki sem gondolt a megment�s�re, amikor II.J�zsef cs�sz�r "kalapops kir�ly" 1782-ben kimondta a szerzetesrend elt�rl�s�t, feloszlat�s�t. Ezekut�n r�vid 50 �vel az alap�t�s ut�n bez�rultak a majki remetes�g kapui. Az�ta is az �vsz�zados h�rs �s t�lgyf�k, rommaradv�nyok �rzik csendesen, titokzatosan az akkori id�k titkait, esem�nyeit.

 II. J�zsef �gy rendelkezett, hogy 1784-re minden remet�nek t�voznia kell. 1785 okt�ber 20.-�n miut�n a remet�k elt�voztak, becs�s�k jelentek meg, akik a kincst�r r�sz�re sz�mba vett�k az �rt�keket, hogy azokat elsz�ll�thass�k.

 �vtizedeken �t nem lakik senki a cell�kban. A templomot lebontj�k, nem k�m�lve annak �rt�kes festm�nyeit. De nemcsak a festm�nyeket, hanem az �rt�kes berendez�seket is r�szben megrong�lt�k, r�szben sz�thordt�k a megye ter�let�n. Csak a torony �s a sekrestye megmaradt r�szei mutatj�k, hogy milyen lehetett valamikor? Ugyancsak megmaradtak a cell�k is, �rzik a m�lt eml�keit.

 A romokb�l �p�tik 1785 ut�n az oroszl�nyi Evang�likus templomot, melyet 1787-ben szeptember 16-�n adnak �t rendeltet�s�nek. Ezzel �s a megkapott olt�rral, sz�sz�kkel n�mileg k�rp�tl�st kapnak az 1773-ban �rt s�relem�rt.

 A kir�lyi Kamara a nap�leoni h�bor�k idej�n, az 1800-as �vek elej�n egy �stereicher nev� poszt�gy�rosnak adta b�rbe �tmenetileg a forest�ri�t.  �sterreicher egy k�r�lbel�l 150 f�t foglalkoztat� pokr�cgy�rat remdezett be, a forest�ri�ba.

 R�szben itt r�szben a cellah�zakban laktak az alkalmazottak. Sokan j�rtak dolgozni ide a k�rny�k falvaib�l is. A gazdas�gi �p�leteket, malmokat a kincst�r b�rbeadta.

 A ma is megl�v� nagy�p�let (int�z�lak�s), az orsz�g�t mellett, az 1800-as �vekben korcsma volt. A korcsm�ban gyakran megjelent egy Milfay nev� haramiavez�r, k�t t�rs�val. Milfay feles�g�l akarta venni �sterreicher l�ny�t. Ebbe �sterreicher nem egyezett bele. Milfay, hogy bossz�t�lljon a pokr�cgy�roson, elhat�rozta, hogy kirabolja. Meg is �rkezett ezzel az elhat�roz�ssal a korcsm�ba, k�t t�rs�val. Azonban a dolog nem ment egyszer�en, ahogy azt a haramiavez�r elk�pzelte. A korcsm�ban t�bben is tart�zkodtak, f�leg oroszl�nyiak, akik m�szlead�s ut�n hazafel�menet bet�rtek egy-k�t poh�r borra. Ugyancsak vel�k tartott Gonya M�rton sz�csmester is, aki �ruj�t volt eladni a feh�rv�ri v�s�rban.

 Milfay, hogy terv�t valahogyan v�grehajthassa egy kancs� bort hozatott a korcsm�ros Gotth�rdival �s az asztalra tetette. Az iv�ban tart�zkod�knak megparancsolta, hogyki ne merjenek mozdulni. K�t t�rs�val el�llta a kij�ratokat, nehogy valaki ki tudjon menni. Ezut�n elindult kifel�, de az ajt�b�l visszasz�lt: "Igyanak! Van bor el�g!"

 A korcsm�rost mag�val h�vta, hogy k�s�rje fel a dombra a pokr�cgy�ros lak�s�ig. De a korcsm�ros nem engedelmeskedett, mert f�lt, j�viszonya megszakad �sterreicherrel. A hosszas vitatkoz�s hev�ben Milfay oly haragra gerjedt, hogy a korcsm�rost �s csal�dj�t f�lholtra verte. Holmijaikat, p�nz�ket �sszecsomagolta azzal a sz�nd�kkal, hogy elviszi. Visszament az iv�ba t�rsai�rt az iv�ba, hogy indul�sra h�vja �ket. Bel�pett az ajt�n, sz�lt t�rsainak �s m�r indult is kifel�. Gonya, aki m�r j�l fel�nt�tt a garatra a potyaborb�l, j� bor�z� hangon ut�na ki�ltott: "Mi az? M�r elmennek!? Pedig �n m�g ihatn�m! "

 Ez a bor�z� hang annyira kihozta a sodr�b�l, a kudarc�rt am�gy is d�h�s vez�rt, hogy visszal�pett az iv�ba azzal a sz�nd�kkal, hogy a hangoskod� Gony�t pusk�j�val le�ti. Nagy er�vel afel� s�jtott, de a tus elakadt a falban, a puska megt�rt �s els�lt. A goly� a haramiavez�r combj�ba f�r�dott, nem tudott l�bra �llni. T�rsai vezett�k ki, lov�ra k�t�zt�k �s sietve t�voztak. Akik bent voltak ijedt�kben szinte legy�kerezve az asztaln�l maradtak.

 Mire felocs�dtak, Milfay�k m�r messze j�rtak. V�rteskethelyre igyekeztek, ahol a vez�rnek egy �zvegyasszony t�voli rokona lakott, Gerhardtn�. Hozz� vitt�k a s�lyos sebes�ltet. Gerhardtn� f�lt, ha a pand�rok megtal�lj�k n�la Milfayt biztos felel�ss�gre vonj�k. F�lelm�ben kisb�rre ment, ahol feladta rokon�t, aki�rt �r�mmel j�ttek a pand�rok, mert m�r r�g�ta �ld�zt�k, de a V�rtes rengeteiben mind�g nyomaveszett. A pand�rok Veszpr�mbe sz�ll�tott�k a sebes�lt Milfayt, b�rt�nbe z�rt�k

 H�rom nap alatt �t�let sz�letett, stat�ri�lis b�r�s�gon, amit a negyedik napra, v�gre is hajtottak. K�t t�rs�nak siker�lt eg�rutat nyerni a pand�rok el�l, kiket �ld�z�be vettek. Az egyiknek nyoma veszett az erd�k s�r�j�ben, a m�sikat azonban megsebes�tett�k. Sebes�l�s�vel siker�lt eljutnia Majk hat�r�ig, ahol s�r�l�seibe belehalt. Majkon temett�k el az �regtemet�ben Ap�som nagyatyja mell�. Hogy melyik a bety�r �s melyik a m�sik s�rhely azt m�r ap�som se tudta megmondani. A korcsm�ban a magukhoz t�rt emberek kerest�k a korcsm�rost. Csal�dj�val egy�tt megtal�lt�k a legutols� szob�ban. Amikor magukhoz

t�rtek, f�jdalmukban csak annak tudtak �r�lni, hogy kis vagyonuk megmaradt.

 1824-ben Lichtenstein herceg v�s�rolja meg Majkot a Kir�lyi kamar�t�l. Azonban � nem foglalkozik a telep�l�s sors�val. Hamarosan t�l is ad rajta.

 1828-ban ism�t az Eszterh�zy csal�d birtok�ba ker�l. Eszterh�zy Mikl�s M�ricz lesz a tulajdonosa. � nem csup�n a term�szeti sz�ps�g��rt �s vonz� k�rnyezet��rt v�s�rolja meg, hanem az�rt is, hogy mint m�eml�ket a t�rt�nelem �s az ut�kor sz�m�ra megmentse. F�lt�gonddal �s szeretettel, nem kev�s �ldozatk�szs�ggel �s hozz��rt�ssel restaur�ltatta a megmaradt �p�leteket rendbe hozatta a k�rny�kkel egy�tt.

 K�s�bb �r�k�se Eszterh�zy M�ricz, aki itt is sz�letett, gazd�ja volt majknak a felszabadul�sig folytatta az atyja �ltal megkezdett munk�latokat. Az �p�letek form�ja megmaradt. A cellah�zak bels� elrendez�s�t annyira v�ltoztatta meg, hogy csal�di lak�soknak megfelel� legyen alkalmazottai r�sz�re. K�rny�ke egyszer�en de �zl�sesen volt elrendezve, parkos�tva, alkalmazkodva a term�szeti adotts�gokhoz.

 A gazdas�gi �p�letekben, a majorr�szben szarvasmarha �s sert�steny�szt�s folyt. A malmokat id�k�zben le kellett �ll�tani, mivel fenntart�suk nem volt kifizet�d�. Utols�k�nt a k�z�ps�malmot z�rt�k le, 1928-ban. A megmaradt �p�letekben a vad�r�k laktak. A forest�ria �p�lete vad�szkast�ly lett, egyszer�en de �zl�sesen lett berendezve. Ez szolg�lt az Eszterh�zy csal�d f�lakhely��l.

 Folyos�it a V�rtes erdeiben l�tt szarvasbik�k agancsai, vaddiszn�agyarak �s k�l�nb�z� vadak tr�fe�i d�sz�tett�k. A folyos�k falait 1,5m magass�gban fonott fah�ncsburkolat v�dte. M�eml�ksz�mban men� cser�pkandall�ib�l (tal�n) 2 darab maradt meg. Megmaradt a refekt�rium festm�nysorozata, melyet egy�zben m�r restaur�ltak. Ugyancsak megmaradt a k�zifarag�s� faburkolat is, egy hatalmas eb�dl�asztallal egy�tt.

 �ps�gben maradtak a vad�szterem festm�nyei is. Ezek k�l�nb�z� vad�szjeleneteket �br�zolnak. F�alakjaik a szarvasb�g�s idej�r�l szarvasbik�k. A sorozat b�rre van festve, egy b�csi fest� Pfanfinger alkot�sai. Ez a terem is faragott faburkolattal van k�rbeburkolva.