Els�k�nt Gesztesv�r�t eml�tem, r�vid t�rt�nelmi m�ltj�val. L�tez�se a r�maiak idej�re vezethet� vissza. A Szavaria �s Gorsium fel� vezet� egyik �tvonal biztons�g�t szolg�lta a k�rnyei Guirium v�r�val egy�tt I. Istv�n idej�ben a Gesthus csal�dt�l kapt�k a nev�t, akik �jra fel�p�tett�k. Kiterjed�se nagyobb volt a tatai v�rn�l is. V�rkapit�nyai k�z�l els�nek 1333-b�l Cs�r Tam�st kell megeml�teni. 1388-ban Zsigmond kir�ly is tart�zkodott itt, feles�g�vel M�ri�val. M�ria Zsigmond hal�la ut�n, mint kir�lyn� tart�zkodott a v�rban, mag�hoz k�rette k�t h�s�ges lovagj�t, Forg�ch P�tert �s J�nost, hogy megbesz�lje vel�k egy bizonyos l�zad� lever�s�t. A l�zad� Horv�th b�n volt 1417-ben Silsstrang lovag lett a v�r kapit�nya. M�ty�s Kir�ly is j�rt a v�rban �s 1435 december 15.-�n Albert herceg is megfordult itt. 1494-ben �jlaki L�rinc lesz a v�r ura �s birtokosa. 1495 szeptember 21-t�l okt�ber 1.-ig II. Ul�szl� is itt tart�zkodott, vad�szaton vett r�szt. 1508-ban Kanizsai Gy�rgy, majd 1517-ben Enyingi T�r�k Imre birtoka lesz. 1544-49-ig, mint V�rtessoml� is T�r�k B�lint �zvegy�nek Perfinger Katalinnak lett a birtoka.

 A t�r�k h�bor�k idej�n v�res harcok sz�nhelye volt a k�rny�k. Meg is h�d�tott�k a t�r�k�k az eg�sz k�rny�ket Majkkal egy�tt. 1598-ban siker�lt csak ki�ld�zni a t�r�k�ket a V�rtes vid�k�r�l.

 588-ban N�dasy Ferencnek / a Fekete b�gnek/ siker�lt visszafoglalni a v�rat. N�h�ny t�rs�val Cs�kak� al� csalja Ali basa seregeit, ahol azokat lem�sz�rolj�k. A nyugtalan v�r� N�dasdy, Gregor�czi, Husz�r P�ter �s Radics kapit�nyok megt�madj�k 1588-ban Gesztes v�r�t is. Radics aki szolgaleg�nyb�l lett kapit�ny, j�l ismerte a v�r bels� elrendez�s�t, mivel hossz� ideig itt szolg�lt. Az � seg�ts�g�vel megrohant�k a t�r�k �rs�get, akik megadt�k magukat. N�h�ny �vvel k�s�bb a t�r�k�k ism�t visszafoglalt�k. Ezut�n m�r csak 1598-ban szabadult fel a t�r�k iga al�l v�glegesen, a k�rny�kkel egy�tt.

 1632-ben II. Ferdin�nd Kir�ly az Eszterh�zy csal�dnak adom�nyozta j�szolg�latai�rt a v�rat.