Men
     
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
     
------------
Induls: 2007-06-24
     
Teleplstrtnelem

Krnye

 

 Rmai eredet vra Quirinum volt, melyrl a rmaiak az egsz krnyket elneveztk. A Magyar trtnelem 1238-ban emlti elszr Krnye nven. A megmaradt vrromokbl az els majki kolostor felptshez is szlltottak anyagot.

 

Bvts (2007)

 

A kzsg fl magasod szelid Les-hegyen komoly paleolit leletanyagot talltak s gazdagok a rmai emlkek: az ltal-r szaki partjn a Brigetio (Szny) s Gorsium (Tc) kztti bels-pannniai erdrendszer egy lncszeme llott, akkori nevn Quirinum. A nagy szmban elkerlt kkoporsk, korsk s ldozoltrok npes teleplsre engednek kvetkeztetni. A kzsg dlkeleti felben az Avas nev rpd-kori telepls romn stlus krtemplomnak nyomait trtk fel. A kzpkorban Krnye hossz ideig a Cskok, egy ideig Gesztes vrhoz majd Gerencsrvrhoz tartozott. Az 1700-as vek elejn Esterhzy Jzsef az elztt protestns magyarok helyre Moson megybl teleptett be katolikus nmeteket.
 

 

Vlrtessoml

 

Szintn Rmai eredet telepls, fleg kereskedelmi jelleg, pihenknt hasznltk az erre tutazk. satsok sorn gynevezett ftkemenck nyomai kerltek el, melyekbl a rmaiak laksaikat ftttk. 1544-49-ig, mint Gesztes vra ez is Trk Blint zvegye birtokolta. 1736-ban zarndokhely lett. 1737-ben Puszta Soml nven emlti a trtnelem. Az ideteleptett nmetajk lakossg Semlynek nevezi el.1767-ben a helytarttancs hivatalosan Zsemlye nv hasznlatt rendeli el. A XIX. szzad elejn nevezik el Vrtessomlnak. Azonban mg ma is sokan Zsmldnek nevezik.

 

Bvts (2007)

 

Mltjt a krnyk tbbi teleplshez hasonlan a rmai korig vezeti vissza. A kzpkori Somolya a tatai vrhoz tartozott. A kzsg hatrban tallhat Vitny vr 1379-ben mr llt, ekkor Zsigmond kirly, ksbb a Rozgonyi, majd az jlaki csald tulajdonban volt. A trk megszlls idejn hol magyar, hol trk kzben volt a vr, melyet vgl 1598-ban felrobbantottak, nehogy ismt trk erssgknt hasznljk. 1543-ban Somolya falu is elpusztult, s a hdoltsg idejn vgig lakatlan maradt. A lakatlan terlet a XVII. szzad msodik feltl a Zichy, majd a Krapff csald volt, mg 1727-ben Esterhzy Ferenc tulajdona lett, aki 1737-tl rmai katolikus nmeteket teleptett a faluba. A lakossg ekkor fknt msz- s szngetsbl, szlmvelsbl lt. Itt mr 1750-ben sznbnyt nyitottak, s bnysztak kvet is a falu hatrban. Bcsjr temploma vszzadok ta vonzza a zarndokokat.
 

 

 

Oroszlny

 

 

Eredetileg Oroszln nven volt ismert hely, valszn Oroszlnk nev vrra vezethet vissza elnevezse. Az Oroszlnk nev vrat mr 1289-bl majd 1536-bl ismerjk. Azonban a tbbi krnykbeli vrhoz hasonlan ez is rgebbi eredet. A vr -falu terletn, a Vrdombon volt. E vr romjaibl plt a falu hzainak legnagyobb rsze. Ebbl az idbl emlt a fma egy olyan trtnetet, mely szerint egy Rajcsnyi nevezet csizmadia a pincehelysg ssakor egy srboltra lelt, melyben aranyat tallt. Innen lltlag alagt vezetett a Johannita lovagok vrba, mely Vitnyvra volt.

 

Bvts (2007)

 

A Minisztertancs 1954 janur 28-n egy, a XVIII. szzadban teleptett kzsget emelt vrosi rangra, — az elmlt ngy vtized csak tredke Oroszlny trtnetnek. rdemes azonban ttekintennk azt az utat is, amely ehhez a fontos dntshez vezetett.
A "vros" kifejezst ma inkbb kzigazgatsi fogalomknt hasznljuk s ismerjk, de vszzadokkal ezeltt ez a sz azokra a teleplsekre illett, amelyek "vrasak" voltak, vagyis ersebb kplet, rhely (vrta), egy birtokkzpont krnyezetben alakultak ki. Oroszlny ilyen szempontbl jogosan hasznlja a "vros" titulust, hiszen els, 1383-bl ismert neve: Oroszlankew azt igazolja, hogy itt a XV. szzadban kplet, hegyi vr llt.
 
 
Krist Gyula Csk Mtrl szl knyvbl tudjuk, hogy a Vrtes hegysg a X. szzad vgn az egyazon stl szrmaz Cskok szllsterlete volt. A nemzedkek sorn sok gra szakad Cskok egyik sszetart ktelkt az a vrtesszentkereszti monostor jelentette, amely ma Oroszlnyhoz tartozik. A hatvanas vekben vgzett satsok igazoltk, hogy a mostani romos templom ptst megelzte egy korbbi, a XII. szzadban mr ismert szentegyhz.
   
 
Ennek pontos pitsi idejt nem ismerjk, de azt tudjuk, hogy a helyre plt, ma is joggal csodlt templomot a Csk nemzetsgbl szrmaz Ugrin pitette. A templom bejratt a Cskok cmerllata, egy kbl faragott oroszln dsztette, ppen gy, mint a kzeli vrt: "Rege szerint nyerte e hely jelenlegi elnevezst az itt magaslaton hajdan ll Oroszlnk nev vrrl" — rta 1864-ben a helynvgyjt Pesty Frigyesnek Czabik Istvn helybli jegyz — "melly vrnak kapuja fltt kt kbl faragott oroszln llott". A helyi hagyomny szerint a kis erdtmny a rgi falu kzpontjban, az egykori Burga utca kzelben emelked dombon llt, de a memlki irodalomban mltja sszemosdik a kzeli, ma Cski vrknt ismert rom trtnetvel. 
 
   1701-ben az Eszterhzy Antal ltal alrt s jvhagyott teleptsi szerzds Oroszlnk pusztt emlti, igazolva a vr s az j telepts kzsg azonos helysznt. A mai telepls folyamatos trtnete voltakppen ettl az idponttl szmthat.

Az els telepesek kzl hromnak a nevt is ismerjk: „Kubicza Mrtony, Kubecska Mrk s Takcs Mrtony" ahogy az emltett szerzdsben szerepel. A telepts utn a falu lassan fejldtt: 1715-ben 19 jobbgyot s 12 zsellrt rtak ssze, 1724-tl mr az egyhzkzsg anyaknyvt is vezettk. 
 
Oroszlny a XVIII-XIX. szzadi trtnett megismerhetik az rdekldk Gyszi Lszl 1988-ban megjelent kivl knyvbl. A szerz megismertet bennnket az rtsfalu gazdasgval, az itt lakk kzdelmes letvel. A hagyomnyos llattenyszts s nvnytermeszts mellett az oroszlnyiak knytelenek voltak ms mdon is meglhetst keresni.
A knlkoz lehetsgek kzl hrmat rdemes kiemelni. A fakitermels, a famunka nem volt ismeretlen az erds vidkrl idetelepltek szmra. Ismeretes, hogy a szlovk vndorrusok ksz s flksz fatermkeikkel jrtk az orszgot.    
A rgi oroszlnyiak emlkeznek mg a Hamuhz dlre. Ez a nv is egy rgi kiegszit ipargra emlkeztet. Fleg a XVIII., de mg a XIX. szzadban is jelents foglalkozs volt a hamuzsrkszits. Ez a nvnyek elgetese utn, azok hamujbl nyerhet fehr, kristlyos, lugos kmhants anyag fontos szerepet tlttt be az veggyrtsnl, szappanfzsnl, vszonfehrtsnl, gygyszerek ksztsnl, de az oroszlnyihoz hasonl savany hats hegyvidki fldek trgyzsra is hasznltk. 1756-ban Komrom megyben 4 helyen, kztk Oroszlnyban, 16 kaznban 765 mzsa hamuzsrt termeltek. 

 
A harmadik, az oroszlnyiakat hiress tev foglalkozs a mszgets s mszfuvarozs volt. Amikor a kzeli Csszrt az Eszterhzy csald szerezte meg, az ottani lakossgot "az uradalom rszortotta arra is, hogy a ngy halasthoz vezet esatornkat ssa meg […] tovbb a helyben pitend birkaakolhoz Szkrl 30000 tglt, Oroszlnybl 6 kemence meszet hozzon". A meszesek messze fldre elknyszerltek, hogy rujukrt gabont, lelmiszert cserljenek.    
Mindezek a gazdasgi tevkenysgek csak annyi hasznot hoztak, amennyi ppen elg volt a meglhetshez. A nehz krlmnyek kvetkeztben XIX. szzad msodik vtizedtl folyamatosan cskkent a falu llekszma. A szegnysg a falu trsadalmt is megosztotta, ez pedig 1860-ban zendlss fajult. A nemzetisgi s vallsi ellenttek jabb feszltsgeket okoztak, igy nem csoda, hogy a szzadforduln sokan keltek t az cenon, hogy ott j letet kezdjenek. Egy szzadforduli adat szerint a tatai jrsbl 885-en vndoroltak ki, s a legtbben ppen Oroszlnybl. 
 
   1896 utn a MK Rt, zemei a kzeli Alsgalln ugyan j munkaalkalmat knltak, de az oroszlnyiak ott csak a kevss fizet klszini munkahelyekre tudtak elhelyezkedni.

A Tata Tvrosi Hirad 1904 mjusban hrt adott arrl, hogy a vrmegyei kzgyls Oroszlny kzsg ksznkutatsi jog haszonbrbe adsa trgyban hozott hatrozatot trgyalt.

A ksbb sorsdntnek bizonyul bnyszat gy kapott egyre nagyobb szerepet a telepls fejldsben. 
A gazdasgi vilgvlsg utn, a harmincas vek msodik felben aztn mr a termels is megindult Oroszlny kzelben. Ez az j helyzet vezetett el oda, hogy az egykori jobbgyfalu a kzigazgatsi jog szerint vrosi rangot kapott. 

 

 

 

Kecskd

 

 

Valszn az 1400-as vekben alakult ki. Templomt 1764-ben ptettk, Fellner Jakab tervei alapjn. Elnevezst valszn a betelepl nmetajk lakossg ltal behozott sok kecske utn kapta. A kurucz-labanc idkben a labancok szrskertet s maghzakat tartottak itt fenn. Ide gyjtttk ssze a Magyar nptl sszeszedett dzsmt.

 

Bvts (2007)

 

A telepls megkzelthet kzton: az M1-es autplyn vagy az 1-es ton Tatabnyig, onnan dlnyugati irnyban Krnyre, majd tovbb dlnyugati irnyban; vaston: a Tatabnya-Ppa s a Felsgalla-Tatabnya-Oroszlny vonalon. Laktk mr a rmaiak is, ksbb a krnyk tbbi teleplsvel egytt az Esterhzyak birtoka lett, akik wrttembergi nmetekkel teleptettk be. A II. vilghbort kvet lakossgcsere sorn a felvidkrl elztt magyarok kerltek a faluba.

 

Vrgesztes (2007)

Gesztest az rpd-korban valsznleg a Csk nemzetsg kezdte el kipteni. Vrrl elszr 1332-ben tettek emltst a korabeli okiratok, de Zsigmond idejben mr kirlyi vr lett. A XV. szzad kzepn a Rozgonyi s az jlaki csald pereskedett birtoklsrt, ebben az idszakban a vr fknt vadszkastlyknt mkdtt - az 1400-as vek vgn II. Ulszl itteni vadszatait emltettk a krnikk. A XVI. szzadban a trkk tbb alkalommal is ostromoltk a vrat, de csak 1543-ban vettk be elszr. Ekkor elpusztult a vrhoz tartoz telepls is. A gesztesi vr 1693-ban a hozztartoz uradalommal egytt Esterhzy Ferenc tulajdonba kerlt, s ezzel els tagja lett annak a birtoklncolatnak, melyhez ksbb 23 helysg tartozott. 1730 krl Esterhzy Jzsef katolikus valls nmetekkel npestette be a falut. Az itt letelepltek a XVIII-XIX. szzadban msz- s szngetsbl, favgsbl ltek, nhnyan kerekeket, hordkat ksztettek. A falu 1917-ben vette fel a Vrgesztes nevet.

 

Vrtesszls

 

Az Eurpban legkorbban megtelepedett emberfaj is lt itt. A ksbbi korokban is lakott volt a krnyk, bronzkori, rmai kori, avar kori leleteket trtak fel a kzelben. A kzsg els rsos emltse 1244-bl szrmazik, ekkor kirlyi vincellrek laktak a teleplsen. Elnevezse az itt foly szlmvelsre utal. A falu a XV. szzadban a tatai vrhoz tartozott, majd 1543-ban a trk tmadsok miatt teljesen elpusztult. A kzel 170 vig lakatlan terlet csak a XVIII. szzad elejn kezdett benpeslni. Ekkor kerlt az Esterhzy csald birtokba, akik 1731-ben szlovk lakkat teleptettek a faluba. 1878-ban tzvsz sjtotta a falut, mely jjptse sorn nyerte el mai arculatt. Laki mr a XX. szzad elejtl a szomszdos sznbnykba, valamint az ezekre pl ipari zemekbe jrtak dolgozni. 1964-65-ben kbnyjban talltk meg a kzel flmilli ves elember tarkcsontjt, lakhelyt s pattintott keszkzeit. Az 1990-es vekt kertvros jelleg fejlds figyelhet meg.

 


Cskvr (2007)

 

Cskvrnak rvid rajza cm alkots szerzje Kovts Smuel tuds reformtus lelksz. A XIX. Szzad elejn szlt lelkletesen kzsgrl, Cskvrrl, amely vezredek ta ember ltal lakott hely. A ma 5100 lakos kzsg termszeti adottsgai kedvezek: a Vrtes dlkeleti peremn terl el, a zmolyi - medence ltal hatrolt vlgynylsban. Felszni vizeit a Csszr - patak vezeti el a Velencei t fel. ghajlata kedvez, fldjei termkenyek, erdei fban, vadban gazdagok. Itt "...lakni valban derk..." sszegezte Kovts Smuel. Ennek bizonysga a telepls gazdag trtnelme. Cskvr nyugati szlt lezr sziklk kztt meghzd Braczhzi barlang sllatmaradvnyairl nevezetes. A szp mszkcsipkzet bortotta barlang 50-30 ezer v eltti ember maradvnyait, pattintott vsket, llatcsontokbl kszlt, eszkzket rztt meg az utkornak. Mellettk 10-12 milli vvel ezeltt lt, azta kipusztult sllatok - kztk a "hromujj osl", a "cskvri hina" maradvnyait is megtalltk. A falu nyugati rszn a mai evanglikus templom krnykn tallhatk a rmai kori "Floriana" maradvnyai. Az 1960-as sats ugyanis a Vrdombon hitelestette az erdtett fallal krlvett rmai telepls helyt. Az 1980-as vek nagyszabs satsainak eredmnye kzel 2000 rmai kori sr feltrsa jellegzetes gazdag leletanyaggal. Ugyancsak itt emelkedett korai rpd korban a telepls nevben szereplo Csk nemzetsg vra. A honfoglalst regnyes geszta formjban elmond Anonymus tesz emltst Cskvrrl: rpd vezr (Bodajk hegytol) kelet fel Elodnek, Szabolcs apjnak erdt adott, melyet most Vrtesnek hvnak. Ez alatt az erd alatt a Fero-mocsr (Velencei t) mellett Szabolcs unokja, Csk sok id mltval vrat emelt. Kzai Simon is erre a vidkre helyezte a Szabolcstl ered Cskok si, mg honfoglals kori szllsterlett. A kzsg nevnek legkorbbi rsos elofordulsai: Saac Castrum, Chakvara(1228, 1237, 1460). A XV. Szzadban mr piacos hely. II. Lajos 1519-ben Gesztes vrval egytt Trk Imrnek adomnyozta. 1543-ban a trk hadak elfoglaltk s elpuszttottk a Cskvrt s trsgt. Csak kzel egy vszzad multval, a XVII. Sz. els feltl bizonythat a npessg jbli megjelense s folyamatos jelenlte. A trk elleni felszabadt hbor megkezdsekor (1683) laki ismt elhagytk a falut, s csak 1688-ban Szkesfehrvr visszafoglalst kveten npeslt be jra. 1696-ban 26 csald, a XVII. Sz. kzepn mr 335 csald lakta, npessge meghaladta a 2000 ft. 1792-tl mezvros. A vsrtartsi jog elnyerse erstette az iparos s keresked rtegt. A mlt szzadtl adatok bizonytjk, hogy a helyi kzmvesek kzl kiemelkedett a messze fldn is hress vlt fazekasipar. Esterhzy Mikls msodik felesgvel, a Trk csaldbl lenygon szrmaz bedeghi Nyri Krisztinval kttt hzassga (1624) utn a telepls trtnete tbb mint hrom vszzadon t egybekapcsoldott az Esterhzy - csaldval. Nemcsak benpestettk a falut, uradalmaik kzppontjv tettk, hanem jelents memlkekkel is gazdagtottk a teleplst.

 

Cskvr memlkei:

 

Az Esterhzy - kastlyt eredetileg barokk stlusban Esterhzy Jnos ptette. Dr stlus kpolnaszrnyt ngy oszloppal s a sznhzzal Fellner Jakab tervezte. 1781-1823 kztt tbbszr talaktottk, ekkor kapta meg mai formjt. A fri rezidencia klnleges rtke - a mra mr kiss elvadult - nagyterlet angolpark, melyet a kastly ptkezseivel prhuzamosan rszletes s szakszer tervek alapjn vtizedek munkjval, nagyobbrszt angolpark jelleggel alaktottak ki. A kttorny rmai katolikus templomot Esterhzy Ferenc ptette 1748-ban, a rgi szently felhasznlsval. 1760-ban Fellner Jakab majd a XIX. Szzad kzepn valsznuleg Ybl Mikls tervei alapjn ptettk t. Szentlyben a mennyei seregek vezrelnek, Szent Mihly arkangyalnak fehr mrvny szobra magasodik. A kzsg reformtus temploma 1749 - 86 kztt plt s 1836-ban alaktottk t. Az evanglikus templomot 1870-ben szenteltk fel. Az Esterhzyak 1821-ben gygyszertrat, 1832-ben uradalmi krhzat ltestettek. Esterhzy Mikls Mric zrdt vodval s iskolval, szegnyhzat, katolikus krt alaptott, melyeket folyamatosan tmogatott. 1833-ban a Szatmri Irgalmas Nvrek szerzetes rendjt fogadta be. Uradalma az orszg egyik legkorszerbben gazdlkod, kivlan gpestett gazdasga volt. A grfi fldmves iskolban paraszt fiatalok tanultk a mezogazdasgi ismereteket. A kzsg birtokosa 1945-ig Esterhzy Mric, a szzad els harmadnak ismert politikusa, aki 1917 jnius17 - augusztus 20 kztt az orszg miniszterelnki tisztt is betlttte.


 

 

 

 

     

A PlayStation 3-ra jelentõsen felborultak az erõviszonyok a konzolpiacon. Ha érdekel a PS3 története, akkor kattints ide    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran! Mese, mese, meskete - ha nem hiszed, nézz bele!    *****    Az Anya, ha mûvész - Beszélgetés Hernádi Judittal és lányával, Tarján Zsófival - 2025.05.08-án 18:00 -Corinthia Budapest    *****    ✨ Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott – ismerd meg a „Megóvlak” címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG